Belépés után üres az e-mail fiókom

A Freemailben elindulása óta, majdnem két és fél Magyarországnyi, több mint 24 millió e-mail fiókot hoztak létre. Természetesen ezek nem folyamatosan aktív postaládák, bár kézenfekvő, hogy előfordul, hogy egy felhasználónak több (kettő, három, akár négy vagy több e-mail címe is van). Sokszor megtörténik, hogy valaki csak egy-egy alkalomra hoz létre fiókot és meghatározott ideig használja azt. Ilyen lehet, ha felad egy hirdetést, és egy ideiglenesen létrehozott mailcímre várja a válaszokat. De nem ritka az sem, hogy az e-mail címéhez kapcsolódó belépési adatokat elveszti vagy elfelejti a tulajdonos.

Hogy az ilyen használaton kívüli postaládák ne foglalják feleslegesen a tárhelyet a szervereken és ne okozzanak káoszt, minden webmailszolgáltatónak be kellett vezetnie valamilyen protokollt arra vonatkozóan, hogy a nem használt e-mail címek, illetve azok postafiókjai törlődjenek. A Freemailnél ez úgy történik, hogy ha 90 napig nem lépsz be, akkor a postafiókod törlődik ugyan, de a címed nem. Ez azt jelenti, hogy a regisztrált e-mail címeddel és a jelszavaddal be tudsz újra lépni, ez a belépés aktiválja a címedet, valamint a régi megszűnt postafiókod helyett létrehoz egy újat. Ugyanakkor a régi postafiókodat már nem érheted el és a 90 nap eltelte után – amikor megtörténik a törlés – mailek sem érkeznek be oda.

Így, ha belegondolsz a kecske is jóllakik és a káposzta is megmarad, hiszen a postafiókod nem foglalja el a helyet mások elől, mégsem tudja leregisztrálni idegen a címed. Abban az esetben, ha valamilyen különleges életkörülmény-változás miatt ritkábban – vagy átmenetileg egyáltalán nem – használod a freemailes e-mail címedet, érdemes odafigyelni arra, hogy legalább néha belépj, újraindítva ezzel a 90 nap számolását.

A Freemail új felülete

A tavaly másfél évtizedes korba ért levelezőrendszer, a Freemail a magyarországi „internethőskor” előtt egy pillanattal, még a betárcsázós internet korában indult el. Jelenlegi „fiókbérlőinek” száma 3 és 4 millió között mozog. Fennállása óta rengeteg változáson és fejlesztésen ment át, például a felhasználói fiókok mérete 2 Mb-ról 10 Gb-ra növekedett. Természetesen az arculatát sem először változtatja meg.
 A webes felületek időről időre meg kell, hogy újuljanak, követniük kell a designtrendeket a frissesség, modernség jegyében. De ez a változás most nem erről szól. A gépház nyitóoldalán olvasható levélben a munkatársak maguk deklarálják, hogy a változások a látványvilágban csak részlegesek, annál nagyobb hatásúak és célratörőbbek a használatot illetően.

A cél egy átlátható és rendkívül könnyen kezelhető felület létrehozása úgy, hogy a megszokott és megszeretett részletektől se kelljen búcsút venni. A fióktulajdonosok életét megkönnyítő, a levelezőrendszer használatát gördülékennyé tevő újítások közül a legfontosabbak: a mappákat jelző füleken kijelzésre kerül a bennük található olvasatlan levelek száma, illetve, hogy a levéllistában történő görgetéssel a fölső műveleti gombsor is „görög”, vagyis nem kell folyton az oldal tetejére visszatérni, ha mappát akarunk váltani, ha keresni akarunk a leveleink között vagy lapozni akarjuk a levéllista oldalait.

Az új felhasználói felület egyelőre párhuzamosan érhető el a régivel, a felhasználó szabadon váltogathat oda-vissza a nézetek között.

Hogyan értesüljünk arról, hogy elolvasták a levelünket?

Sokunkkal előfordult már, hogy egy olyan elektronikus levelet küldtünk ki, amelyről tudni szerettük volna, hogy a címzett mikor olvassa el vagy éppen megnyitotta-e a levelünket.
Különösen bosszantó lehet ennek a ténynek a nem ismerete, ha egy olyan levélről van szó, amire választ várunk. Ekkor nem tudjuk, hogy vajon olvasta levelünket a címzett? Vagy még meg se nézte a postafiókját? Talán meg se kapta levelünket? Akkor újraküldjem a levelet és lehet, amit lehet, hogy zaklatásnak fog venni?

Ilyen és ehhez hasonló kérdések merülhetnek fel az emberben, ha egyszerűen nincs visszajelzés az által küldött emailről. A freemail levelezőrendszert használóknak szerencsére nem kell emiatt izgulniuk, ugyanis a Freemailnél, ha új lelet küldünk, akkor kérhetünk visszaigazolást levelünkről.
A funkció használatához csupán lépjünk Freemailes email címünkbe, majd kattintsunk az új levél írása linkre. Adjuk meg a címzettet vagy címzetteket és töltsük ki a levél tárgyát, majd ellenőrizzük a "Visszaigazolást kérek" jelölőnégyzetet.

Ez az opció a levélírás mező felett található, a "Mentés" jelölőnégyzet mellett. Amennyiben ez a mező nincs bepipálva, de szeretnénk visszaigazolást kapni levelünkről, akkor pipáljuk be.
Ekkor megkérdezi a rendszer, hogy a beállítás legyen-e alapértelmezett? Ha szeretnénk minden levelünkről visszaigazolást, akkor állítsuk be nyugodtan, ha azonban csak egyes levelinknél használjuk, akkor nem célszerű beállítani.
A mező beállítása után nincs más teendők, mint megírni a levelet, kitölteni a szükséges mezőket, majd elküldeni.
Ha be volt pipálva a visszaigazolás opció, akkor a levél megnyitásáról egy email üzenetet kapunk. Ez azonban nem feltétlen biztos, ugyanis ilyenkor a levél címzettje a levél megnyitásakor egy kérdéssel találkozik, amiben figyelmeztetik, hogy a levél küldője visszaigazolást kér a levélről, küldjünk neki visszaigazolást vagy sem.

Amennyiben a címzett azt választja, hogy ne küldjön a rendszer visszaigazolást, akkor hiába ezen opcióval küldjük levelünket, sajnos nem fogunk értesítést kapni.
Ha viszont a címzett engedélyezi a visszajelzést, akkor, amikor megnyitja a levelet egy értesítő email érkezik a postafiókunkba, ezzel tudva, hogy megnyitották a levelet.
Tehát ha szeretnénk visszajelzést, akkor használjuk ezt az opciót, azonban vegyünk figyelembe, hogy nem feltétlen értesülünk a levél megnyitásáról, így nem alapozhatunk arra.